Eladóként és vevőként is fejtörést okozhat a zártkerti ingatlan kifejezés. Nemcsak a fogalom definiálása okoz kisebb nehézségeket, hanem az ilyen típusú ingatlanok adásvétele is, hiszen a procedúra hosszan el is nyúlhat, ám sokkal olcsóbban lehet hozzájutni ilyen területen fekvő ingatlanokhoz. Ebben a cikkünkben közérthetően átvesszük, mit is jelent a zártkerti ingatlan és mire kell odafigyelni az adásvétel során.
Ahhoz, hogy meg tudjuk fogalmazni azt, mit is jelentenek pontosan a zártkerti ingatlanok, a termelőszövetkezetek kialakulásának idejére kell visszatekinteni. A termelőszövetkezetek mellett létrejöttek úgynevezett háztáji gazdálkodások, ahol magánemberként zöldségeket és gyümölcsöket lehetett termeszteni. Ezek voltak a zártkerti ingatlanok, ám egy idő után már különböző funkciót ellátó építményeket is elkezdtek építeni rá, amelyeket nyaralóként is használtak. A rendszerváltást követő években a zártkerti ingatlan kategória megszűnt, és a területek átsorolódtak a külterülethez. A köznyelvben, illetve a tulajdoni lapokon viszont továbbra is létezik ez a kategória.
A külterületi kategóriába elsősorban gazdasági területek, szántók, mezők, legelők tartoznak, amelyekre speciális szabályzások vonatkoznak. A külterületi részek beépíthetősége sokkal kisebb, általában 3% az, amelyen ingatlan helyezkedhet el.
A zártkerti ingatlanok esetén 2015 és 2017 között lehetőség volt egyszerűsített eljárás során művelődési ág alól kivonni a területeket, ám sokan nem éltek ezzel a lehetőséggel. Így a zártkerti ingatlanok jelenleg két kategóriába sorolhatóak: művelési ág alól kivont vagy művelési ág alól ki nem vont terület.
Ezekre a területekre sokkal szigorúbb szabályozások vonatkoznak. Ezeket a területeket művelési ágnak megfelelően kell kezelni, vagy ha a terület műveletlen, akkor is különböző tájvédelmi előírásoknak kell megfelelni, amennyiben ezek nem kerülnek betartásra, akár bírságot is vonhat maga után.
A művelési ág alól ki nem vont területekre vonatkozik a Földforgalmi törvény, amely lassítja az értékesítés folyamatát. Az adásvételi szerződés aláírásáig minden a megszokott rendben zajlik, ám ezt követően az adott ingatlant ki kell függeszteni a helyi önkormányzatnál hatvan napra. Ennek célja, hogy az egyéb elővásárlásra jogosultak értesüljenek az adásvételről. Ha a hatvan nap letelt, akkor még szükséges a helyi földbizottság és a megyei földhivatal jóváhagyása is.
Ha az ingatlan művelési ág alól kivont terület, akkor az adásvétel a megszokott rendben történhet és nem kell végig menni egy gyakran több hónapig elhúzódó procedúrán. De ebben az esetben is meg kell vizsgálni a tulajdoni lapot, mert előfordulhat, hogy az ingatlan, amibe beleszerettünk a tulajdoni lapon gazdasági épületként szerepel, amelyre a legtöbb bank nem ad lakáscélú hitelt, illetve CSOK sem igényelhető rá.
Előfordulhat, hogy zártkerti ingatlan besorolású otthont néztünk ki magunknak, vagy ilyen kategóriába eső ingatlant szeretnénk eladni. Ez esetben forduljunk ingatlan szakértőhöz, aki végigkísér minket a folyamaton és felhívja a figyelmet az esetleges buktatókra. Minden esetben konzultáljunk ingatlanjogásszal is!
A zártkerti ingatlan egy igen speciális kategória, ami sok buktatót rejthet magában, ám jobb áron juthatunk hozzá ezekhez az ingatlanokhoz.
Hírlevél
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy az elsők között értesülj a legfrissebb ingatlanokról, izgalmas ajánlatokról és piaci hírekről!
