Mesélj egy kicsit magadról. Mióta vagy a szakmában, és hogyan indult a pályád a Duna House-nál?
Két éve kerültem a Duna House mosonmagyaróvári csapatához, egy gyors és kölcsönös döntés után. Az irodavezetőmmel, Albrecht Tiborral már az első beszélgetésünk után egyértelmű volt számomra, hogy ehhez a csapathoz szeretnék tartozni, és ha ingatlanközvetítés, akkor nekem a Duna House. Ekkor még Ausztriában dolgoztam, és elsősorban másodállást kerestem, így az értékesítői pályám az elején lassabb tempóban tudott épülni. Ez az időszak ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy fokozatosan megismerjem a szakmát és tapasztalatot szerezzek. 2025 végén hoztam meg azt a döntést, hogy főállásban szeretném folytatni ezt a munkát. 2026 elejétől már teljes erőbedobással az ingatlanközvetítésre koncentráltam, azóta nem igazán volt üresjárat.
Tehát hosszú út vezetett idáig. Mi volt ezen az úton a legnagyobb tanulság?
Az út talán nem is hosszú volt, inkább nagyon sűrű. A legnagyobb tanulság számomra az, hogy ebben a szakmában elsősorban nem ingatlanokkal, hanem emberekkel dolgozunk. Nem elég egy ingatlant jól meghirdetni és eladni, meg kell érteni az ügyfelek igényeit és körülményeit, problémákat kell megoldani, és sokszor váratlan kihívásokra is gyorsan kell reagálni. Azt is hamar megtanultam, hogy nincs két egyforma ügylet. Mindegyik tartogat új tapasztalatokat, ezért fontos, hogy minden lezárt ügyletből levonjam a saját tanulságaimat, abból is, ami könnyen ment, és abból talán még inkább, ami nem. Ezek a tapasztalatok folyamatosan épülnek egymásra, és minden ügylet egy kicsit felkészültebbé tesz a következőre.
Milyen a napi rutinod? Van olyan módszer vagy szokás, ami sokat tett hozzá a teljesítményedhez?
Ha erre azt mondanám, hogy minden reggel fél nyolckor átnézem a megbízásaimat és precízen megtervezem a napomat, akkor nem mondanék igazat. A napjaim rendkívül változatosak, egy-egy telefonhívás pillanatok alatt teljesen felül tudja írni az aznapi terveket. Éppen ezért nálam nem a szigorú napi rutin az, amit kiemelnék, hanem a folyamatos jelenlét és a rugalmasság. Egy dolog viszont állandó: a munkához való hozzáállásom. Bárhogyan is alakul a nap, a feladatokat meg kell oldani, az ügyeket előre kell vinni, és az ügyfeleimnek számíthatniuk kell rám. Ami pedig a rendszerezést illeti, ott még nekem is van hová fejlődnöm.
Egy nehezebb, alacsonyabb keresletű piacon máshogy kell dolgozni, mint egy pörgős időszakban. Te mit csináltál másképp?
Az alapkoncepció nálam nem változott, de egy visszafogottabb piacon még nagyobb jelentősége van annak, hogy minden lehetőséggel élni tudjunk. Minden érdeklődő, minden mutatás számít, ezért ezeket a lehető legnagyobb figyelemmel kell kezelni. Amit jelenleg különösen fontosnak tartok, az a megfelelő árazás. Alacsonyabb kereslet mellett a piac sokkal kevésbé tolerálja a rosszul pozicionált ingatlanokat. Fontos, hogy az eladó reális képet kapjon a piacról, folyamatosan figyeljük a visszajelzéseket, és ha szükséges, időben reagáljunk rájuk. Nem gondolom tehát, hogy teljesen másképp kellene dolgozni. Inkább ugyanazokat az alapokat kell még tudatosabban és következetesebben alkalmazni, mert egy ilyen piacon minden lehetőségnek nagyobb súlya van.
Mit tapasztalsz most a piacon? Hogyan viselkednek a vevők és eladók egy visszafogottabb időszakban?
Én Sopronban és környékén dolgozom, és itt is egyértelműen beszélhetünk keresletcsökkenésről. A határozott, reális vásárlási szándékkal rendelkező vevők nem tűntek el a piacról, viszont sokkal árérzékenyebbé és kevésbé kompromisszumkésszé váltak. Megfontoltabban választanak, és ha egy ingatlan ár-érték aránya nincs rendben, könnyen továbblépnek. Azt tapasztalom, hogy a megfelelő piaci áron meghirdetett ingatlanokra továbbra is van kereslet, hiszen az értékesítés mögé megfelelő marketinget és aktív munkát is teszünk.
Van olyan ügylet az elmúlt hónapokból, amire különösen büszke vagy, épp azért, mert a piaci körülmények nem kedveztek neki?
Nehéz lenne egyetlen ügyletet kiemelnem, mert az elmúlt időszakban szerencsére sok sikeres zárásom volt, és szinte mindegyik más miatt volt emlékezetes. Volt olyan ingatlan, amelyet reális, de nem alacsony piaci áron kezdtünk értékesíteni, nagyon jól tudtunk együttműködni a tulajdonossal, és egy héten belül megtaláltuk a megfelelő vevőt. Más ügyletek mögött viszont több hónap kitartó munkája állt. Volt, ahol idő kellett ahhoz, hogy az eladói elképzelések és a piac visszajelzései közelebb kerüljenek egymáshoz, máshol egyéb folyamatok tették hosszabbá az utat az adásvételi szerződésig. Talán éppen ezért nem egyetlen ügyletre vagyok a legbüszkébb, hanem arra, hogy nagyon különböző kiindulási helyzetekből is sikerült eljutnunk ugyanoda, az adásvételi szerződésig.
Milyen célokat tűztél ki magad elé, most hogy először álltál fel a dobogóra? Szeretnéd tartani ezt a szintet, vagy inkább egyszeri csúcspontnak tekinted?
Semmiképpen nem szeretném egyszeri csúcspontnak tekinteni. Ugyanakkor azt is tudom, hogy ebben a szakmában az eredmények hónapról hónapra változhatnak, ezért nem arra törekszem, hogy mindenáron minden hónapban ugyanazon a helyen álljak a ranglistán, hanem arra, hogy hosszú távon is az élmezőnyben tudjak maradni. Közben a feladataim és a szakmai szerepem is folyamatosan bővül. A saját értékesítői munkám mellett mentorként már mások szakmai fejlődésében is részt veszek, ami számomra egy új és izgalmas kihívás. Most nem az a célom, hogy hangzatos helyezéseket tűzzek ki magam elé, hanem hogy bebizonyítsam: ezt a teljesítményt nem csak elérni tudom, hanem tartani is. Aztán majd meglátjuk, ez mire lesz elég.
Ilosfai Mónika a Duna House mosonmagyaróvári csapatának tagjaként Sopronban és környékén dolgozik. Ingatlan adásvételében, valamint teljes körű ügyfélszolgálatban áll az érdeklődők rendelkezésére.
Elérhetőség: Ilosfai Mónika ingatlanértékesítő | Duna House
