Az alacsonyabb minőség lenne a megfizethetőség ára az otthonteremtésben?!

Lesz helye a sajtóértesülések szerint várhatóan 2024 során bevezetésre kerülő ingatlanfelújítást célzó támogatásnak, ugyanis az otthonteremtés nehézségei miatt a megfizethetőség érdekében egyre inkább kompromisszumot kötnek az ingatlanvásárlók a minőség terén, az érdeklődés eltolódott ugyanis a jó és a lakható kategória felé a Duna House adatai szerint. Az MNB jelentése alapján a 2021 eleje és 2022 év vége között igényelhető otthonfelújítási támogatás legnépszerűbb felújítási célja az energetikai korszerűsítés volt. Az új támogatás mind az ingatlan-, mind a hitelpiacra élénkítő hatással lehet a szakértők szerint.

Magyarország Kormánya családpolitikájának központjába helyezte az elmúlt évek során a családok otthonteremtésének támogatását, amelyet a lakhatási körülmények javítását célzó Zöld Otthon Program, valamint az otthonfelújítási támogatás egészített ki az elmúlt időszakban. A Zöld Otthon Program végét 2022. szeptember utolsó napja jelentette, míg az otthonfelújítási támogatás – bizonyos kivételektől eltekintve – 2022 év végéig volt igényelhető. „Annak ellenére, hogy az említett felújítást, korszerűsítést célzó támogatás és a kedvezményes zöldhitel program jelentős eredményeket hozott, a   hazai lakásállományra még mindig ráfér a ráncfelvarrás. Az Épületenergetikai Tanúsítványok Országos Nyilvántartása alapján érezhető a javulás, ugyanis 2020-ban még mindössze 1,3%-ot tett ki az azévben kiállított tanúsítványok között az AA vagy afölötti besorolású ingatlanok aránya, 2023-ban pedig már elérte a 4%-ot, azonban a CC vagy annál rosszabb besorolásúak még az idei évben is túlnyomó többségben szerepeltek, arányuk a 2020-as értéknél 13,1 százalékponttal csökkent, azonban még mindig 82,2%-ot fed le.” – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A hazai lakásállomány megújítása fontos cél, amelynek eléréséhez a ZOP és a felújítási támogatás beindítása, illetve az újépítésű épületekre vonatkozó minimum BB energetikai besorolásra kötelező törvény csak kezdő lépés volt, az ingatlantulajdonosok többsége ugyanis még mindig nem engedheti meg magának a költséges felújítási munkálatokat. Az MNB legfrissebb Lakáspiaci jelentése szerint a felújítási és korszerűsítési célokra igényelt lakáshitelek volumene 71 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakában mért adatnál, érdemes azonban kiemelni, hogy akkor még az otthonfelújítási támogatás és a hozzá kapcsolódó kamattámogatott lakáshitel is elérhető volt az igénylők számára. A tavalyi év során, részben a ZOP-hitelek jelentős kibocsátásának hatásaként a kedvezményes, illetve támogatott kamatozású hitelek aránya elérte az 50 százalékot, azonban 2023 szeptemberére az otthonfelújítási támogatás év eleji megszűnésével és a CSOK-támogatások számának jelentős csökkenésével 22 százalékra mérséklődött ez az arány az MNB szerint. „A napokban publikált sajtóértesülések szerint 2024-ben nem csak az otthonteremtési program megújítása pezsdítheti fel az ingatlan- és lakáshitel-piacot, a CSOK Plusz kiegészítéseként várhatóan az ingatlanok korszerűsítését, modernizálását célzó támogatás is elérhető lesz. A részletekre még várni kell, azonban a 2022-es energiaválság miatt az ingatlankeresés során előtérbe kerülő energetikai paraméterekkel kapcsolatos elvárások erősödése miatt vélhetően erős lesz a tervezett támogatás iránti érdeklődés.” – tette hozzá a szakember.

A tavalyi év végén megszűnt otthonfelújítási támogatások közel felét, az MNB közlése szerint 43 százalékát energetikai célú korszerűsítésre használták fel a gyermeket nevelő családok. A támogatás 2021 januárja és 2022 decembere között volt elérhető, a felújítási költségek felét, de legfeljebb 3 millió forintot nyújtott vissza nem térítendő segítségként a családok lakókörnyezetének javítására. A program teljes ideje alatt összesen 705 milliárd forint értékben került kifizetésre a támogatás, amelyet többségében az energetikai korszerűsítés mellett a napelemes rendszerek telepítését megalapozó tetőcserére, -felújítására használtak fel. Kedvelt felújítási cél volt továbbá a homlokzati hőszigetelés és külső nyílászárócsere is, amelyre az állami támogatás 7 és 9 százalékát igényelték, de fűtési- és melegvíz-rendszer modernizálása miatt is számos beadvány érkezett. „A felsorolt fejlesztések többsége minőségi javulást hozott az ingatlanok energetikai besorolását tekintve is, azonban az energetikai tanúsítványokra vonatkozó, 2023. november 1-től bevezetett változások miatt azoknak a tulajdonosoknak is, akik a korszerűsítési munkálatok végeztével már egyszer elkészíttették a dokumentumot, az ingatlan bérbeadása vagy eladása esetén még a hirdetési folyamat megkezdése előtt újra kell készíttetniük a tanúsítványt.” – hívta fel a figyelmet Benedikt Károly.

A Duna House Barométer legfrissebb, októberi ingatlantranzakciókat vizsgáló kiadványa alapján vélhetően a jelentősen továbbra sem csökkenő ingatlanárak, a magas infláció és a szigorodó banki feltételek, valamint hitelezési nehézségek egyre inkább a megfizethetőbb ingatlanok felé tolták a vásárlói preferenciákat. Annak ellenére, hogy az ingatlankeresés során a rezsicsökkentés eltörlése és ezáltal a fenntartási költségek emelkedése előtérbe helyezte az energetikai paraméterek fontosságát, az elmúlt hónapban mégis a főváros kivételével országszerte a jó, utána pedig a lakható minőségi kategóriába tartozó ingatlanokat vásárolták az ügyfelek. A nagyon jó állapot iránti törekvésnek egyre inkább a vevők pénztárcája adta keretek szabtak határt. A vásárlók felújítási kedve Kelet-Magyarországon (4%) és a fővárosban (6%) volt a legalacsonyabb, a nyugati országrészben ugyanakkor a vevők 15%-a választott felújítandó otthont.