A magyarországi kastélyok és kúriák piacán a romantikus elképzeléseket felváltotta az üzleti logika. A vevők ma már nem csupán történelmi hangulatot, hanem fenntartható és működtethető ingatlanokat keresnek. A külföldi vásárlók szerepe az utóbbi években folyamatosan csökken, a keresletet a tőkeerős hazai magánszemélyek és vállalkozások határozzák meg.
Bár a kastélyok a teljes ingatlanpiacnak csak egy apró szeletét adják, folyamatosan 150–200 ilyen épület keres gazdát az országban. A kínálat 80 százaléka vidéken található, az árakat pedig elsősorban az elhelyezkedés szabja meg. Az átlagárak a lokáció szerint:
A kínálat több mint fele, 55% már felújított, újszerű állapotú. A vevők köre is átalakult: a korábbi spekulánsok helyett hosszú távban gondolkodó családi cégek és befektetők jelentek meg, akiknél a presztízs mellett már a konkrét hasznosíthatóság a fő szempont.
A fenntarthatóság az új alapfeltétel
A Duna House Prime prémium portfóliójában stabilan 2–2,5%-os arányban jelennek meg ezek a különleges ingatlanok, melyeknél a legnagyobb kockázatot nem is a vételár, hanem a fenntartás jelenti. Egy műemléki épület korszerűsítése a vételár többszörösébe is kerülhet, a havi rezsi pedig milliós tétel lehet. Emiatt a hőszivattyú, a korszerű fűtés és az okosvezérlés ma már nem luxus, hanem az értéktartás alapfeltétele.
Értékesítési idő és csúcsárak
A milliárdos ingatlanoknál türelemre van szükség. Míg a nagyvárosokban fél-egy év alatt gazdára találhat egy kastély, Budapesten ez átlagosan másfél év, a falusi kúriáknál pedig a két évet is meghaladhatja az értékesítési idő.
A piacon jelenleg is találhatók többmilliárdos, sőt, ritka esetekben 10 milliárd forint feletti tételek is. A keresletet leginkább a turizmus (butikhotelek, rendezvényhelyszínek) és a reprezentatív céges központok kialakítása hajtja, de a magánrezidenciák iránti igény is stabil.
Hírlevél
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy az elsők között értesülj a legfrissebb ingatlanokról, izgalmas ajánlatokról és piaci hírekről!
