Alapterület kisokos - CSOK Plusz igénylőknek

A hónap elején kiadott CSOK Plusz rendelet a támogatott hitel céljául szolgáló ingatlannal szemben is számos követelményt támaszt. Az egyik feltétel ezek közül az ingatlan jelenlegi vagy építés/bővítés utáni mérete, ugyanis a jogszabályban rögzítésre kerültek az ingatlan típusától, valamint a gyermekek számától függően minimálisan elvárt alapterületek, amelyek változtak is az eddigi követelményrendszerhez képest. A Credipass pénzügyi szakértői most az ezzel kapcsolatos kérdéseket járták körül annak érdekében, hogy ne ezen csússzon el egy-egy új támogatási kérelem elfogadása a jövő év elején.

Az már régóta ismert, hogy a CSOK Plusz által kínált támogatott hitellel kizárólag vállalt gyermek(ek) esetén lehet élni, az azonban újdonság, hogy a minimális alapterület meghatározásánál a gyermekek száma tekintetében figyelembe kell venni a már meglévő gyermekeket is. A Credipass szakértői szerint arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy milyen típusú ingatlan lesz a hitel célja, ugyanis ez is nagyban befolyásolja a sarokszámokat.

A Credipass szakértői szerint, így előfordulhat olyan helyzet is, hogy az ügyfél által vásárolt hivatalosan, a társasházi alapító okirat szerint bejegyzett társasházi lakás, a CSOK Plusz jogszabály alapterület elvárásai szempontjából mégis önálló épületnek minősül. Ez a probléma jellemzően ikerházi, sorházi vagy láncházi lakásoknál fordul elő a tapasztalatok szerint – önálló egylakásos lakóépületnek minősítik ugyanis a kérdéses ingatlant abban az esetben, ha ez egy lakást magában foglaló, önálló tető- és épületszerkezettel, valamint a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik. Ebben az esetben az ingatlannak pedig már 30 négyzetméterrel nagyobbnak kell lennie, mint lakás esetén.

Alaposnak kell lenni az ingatlan CSOK Plusz hitelhez elfogadható alapterületének pontos meghatározásánál is, hiszen sok esetben a rendelet által előírt úgynevezett „hasznos alapterület” nem egyezik meg a tulajdoni lapon szereplő hivatalos négyzetméteradatokkal, így nem lehet automatikusan az ott szereplő adattal számolni. Arról nem is beszélve, hogy családi ház esetén, a tulajdoni lapon nem található meg a lakóház területe, ugyanis csak a teljes telek mérete van feltüntetve. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy többféle alapterület-meghatározás létezik, melyek között akár igen jelentős eltérések is lehetnek. Különbséget kell tennünk a bruttó, a nettó, a redukált és a hasznos alapterület között. A hasznos alapterület a leggyakrabban használt és alkalmazott kifejezés ezek közül, amelyet jó, ha ismerünk: ez a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.

Fontos azt is megjegyezni, hogy mivel ingatlanvásárláskor kötelező lakásbiztosítást kötni, ebben az esetben is más számítás vonatkozik a hasznos alapterületre, mint a CSOK Plusz esetében, például a teraszoknál csupán az alapterület fele számítható be, így érdemes ezeknek is még időben utánajárni.