A fordulópont 2015 körül következett be. Ekkor a lakás- és autóárak még nagyjából azonos ütemben nőttek, azóta azonban az ingatlanpiac sokkal dinamikusabban bővült: az Eurostat és a BIS házárindexei szerint a magyar lakóingatlanok nominális értéke 2015 és 2025 között átlagosan 160-180%-kal nőtt, reálértéken pedig 80-100%-kal.
Ezzel szemben a személyautók nominális ára az importőrök és kereskedők adatai alapján kb. 60-90%-kal emelkedett ugyanezen időszak alatt. Ez elsősorban az új autókra vonatkozik, miközben a magyar piacon a forgalomba helyezett autók mintegy 60-65%-a használt import. Ezek ára jóval kisebb mértékben nőtt, sokszor még csökkent is a kínálatbővülés hatására.
A lakásárak emelkedésének hátterében több tényező áll:
- az állami támogatások (CSOK, babaváró hitel),
- a 2015-2021 közötti kedvező kamatkörnyezet,
- a befektetési célú vásárlások felfutása,
- a kínálati korlátok (építőipari kapacitások szűkössége).
Az autópiac viszont nagyobb mértékben volt kitéve külső zavaroknak, mint például:
- a COVID utáni chiphiány,
- az ukrajnai háború hatásai,
- a technológiai átmenet (elektromos hajtással kapcsolatos fejlesztések ösztönzése az EU-ban),
- a használtautó-import szabályozási változásai.
„A lakásárak dinamikus növekedése mellett a fiatal családok többségének komoly pénzügyi tervezést igényel, hogy egyszerre tudjanak saját otthonhoz jutni és biztosítani a napi életvitelhez szükséges mobilitást” – tette hozzá Szegő Péter.
A szakértő szerint a jelenlegi trendek alapján az ingatlanok értéke a következő években is gyorsabban nő majd, mint az autóké, különösen, ha az új lakások kínálata nem tud lépést tartani a kereslettel.