A fajlagos árak emelkedése az év során folyamatos volt, bár eltérő ütemben. A negyedik negyedévben Budán 3,3 százalékos, Külső-Pesten 3 százalékos, míg Belső-Pesten 1,8 százalékos drágulás volt megfigyelhető. A VI. kerületben az átlagos négyzetméterár átlépte a 3 millió forintos határt, míg az I., II. és XII. kerületben 2–2,5 millió Ft/m² közötti árszintek jellemzők. A budapesti átlagos négyzetméterár 1,83 millió forint volt, ami éves szinten 12,2 százalékos növekedést jelent.
A fejlesztők árazási stratégiája az év végére óvatosabbá vált. A negyedik negyedévben a lakások 62 százalékánál nem történt árváltozás, az áremelések aránya 22 százalék volt, míg az árcsökkentéseké 16 százalék. A kisebb, 2,5 millió forint alatti emelések domináltak, míg a csökkentéseknél gyakoribb volt a 2,5–5 millió forintos korrekció. Ez arra utal, hogy a fejlesztők érzékelik a fizetőképesség határait, és óvatosabban reagálnak a piaci változásokra.
A kereslet területi szerkezete is átalakult. Külső-Pest látványosan erősödött, részben az OSP-kompatibilis lakások magas aránya miatt: a program feltételeinek megfelelő lakások 60 százaléka itt található. A kerületcsoport részesedése az eladásokból a harmadik negyedévben 35 százalékra ugrott. Ezzel párhuzamosan Angyalföld szerepe mérséklődött, bár továbbra is meghatározó maradt a piacon.
A 2026-os évre a Duna House stabil, de mérsékeltebb keresletet vár. A fajlagos árak növekedési üteme várhatóan lassul, különösen a belső kerületekben, ahol a jelenlegi árszintek már sok vásárló számára elérhetetlenek. Külső-Pest további erősödése valószínű, miközben a fejlesztők egyre több projektet ütemeznek át 2027–2028-ra. A szabad lakások jelentős része már most is ezekben az években várható átadással szerepel a kínálatban.
Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője szerint a budapesti újépítésű lakáspiac 2025-ben egyszerre volt erős és óvatos:
