Ezzel párhuzamosan a befektetői oldal veszített korábbi súlyából: Budapesten 33%-on zárt az arányuk, míg vidéken ennél jóval alacsonyabb szintű, 22%-os az arányuk.
A vevői profilok másik érdekes jellemzője, hogy a korösszetétel is átalakult. Míg 2025 januárjában az 50-60 évesek voltak a legaktívabbak, addig 2026 elejére a 30-50 év közötti generációk vették át a vezetést, és a 20-30 évesek súlya is jelentősen megnőtt a tranzakciókban. Sőt, a változás a státusz szerinti megoszláson is tükröződik: a vásárlók között az alkalmazotti státuszban lévők aránya emelkedett meg leginkább. Budapesten a vevők 48%-a, vidéken pedig már 62%-a beosztottként dolgozik, ami igazolja, hogy a kiszámítható jövedelemmel rendelkező fiatal munkavállalók tudtak leginkább élni az új piaci lehetőségekkel. A vállalkozói réteg vásárlási kedve – amely inkább a befektetési célhoz kötődik – ezzel szemben stagnálást mutat.
Területi bontásban az OSP hatása vidéken volt a leglátványosabb. Az alacsonyabb árszintek mellett a program szélesebb rétegek előtt nyitotta meg a piacot, emiatt a fiatal, alkalmazotti státuszú vevők aránya érezhetően nőtt. Budapesten a hatás differenciáltabb: a külső kerületekben és a kedvezőbb árszintű szegmensekben erősebb az első lakásvásárlók jelenléte, míg a belső, prémium lokációkban továbbra is jelentős a befektetői érdeklődés, de még mindig nem domináns módon.
„Bár a befektetési kedv lassú élénkülése már érezhető, a főszerepben továbbra is az első otthonukat kereső fiatalok maradtak” – összegezte a januári trendeket Szegő Péter.