„A 2025-ös év egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a magas árkörnyezet nem feltétlenül fékezi a hitelpiacot. Ellenkezőleg: növeli az átlagos hitelösszegeket, és önmagában is képes fenntartani a volumeneket akár csökkenő tranzakciószámok mellett is” – emelte ki Fülöp Krisztián.
A nyár végén az Otthon Start Program bejelentése új helyzetet teremtett a hitelpiacon. Augusztusban és szeptemberben a hitelvolumen átmenetileg mérséklődött, ami első ránézésre lassulásnak tűnhetett, valójában azonban tudatos kivárást jelzett. Az ügyfelek jelentős része már az új támogatott konstrukció feltételeihez igazította a hitelfelvétel időzítését, így a kereslet nem eltűnt, hanem felhalmozódott.
Ez a felhalmozott kereslet ősszel egyszerre csapódott le. Októberben az MNB közlése szerint közel 258 milliárd forintnyi, novemberben pedig a Credipass becslése alapján mintegy 300 milliárd forintnyi lakáscélú jelzáloghitel realizálódott, ami történelmi havi rekordot jelent a piacon. A hitelpiac ebben az időszakban látványosan levált az ingatlanpiaci tranzakciók ritmusáról, és önálló növekedési pályára állt.
Összességében 2025 januárja és novembere között mintegy 1 427 milliárd forintnyi lakáscélú jelzáloghitel realizálódott Magyarországon, vagyis a piac már az év vége előtt meghaladta a 2024 egészére jellemző 1 351 milliárdos volument.
A hitelvolumenek emelkedéséhez érdemben hozzájárult a lakásárak dinamikus drágulása is. A Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentései szerint 2025-ben országosan 20 százalék feletti, Budapesten pedig a 30 százalékot megközelítő éves áremelkedés volt megfigyelhető, ami tartósan magasabb finanszírozási igényt eredményezett, és tovább erősítette a hitelpiac aktivitását.
„A 2024–2025-ös időszak megmutatta, hogy a hitelpiac képes tartósan magas szinten működni akkor is, ha a környezet folyamatosan változik. 2026-ban nem egy újabb egyszeri ugrásra, hanem egy magas bázison stabilizálódó, de továbbra is aktív piacra számítunk” – foglalta össze a kilátásokat Fülöp Krisztián.
A Credipass szakértői szerint amennyiben a finanszírozási feltételek kiszámíthatók maradnak, és nem jelenik meg újabb, tömeges kivárást kiváltó bizonytalanság, a lakáscélú hitelek éves volumene 2026-ban is megközelítheti, akár el is érheti a 2 000 milliárd forintos szintet.