A vidéki vármegyék átlagait vizsgálva ingatlanérték tekintetében rekordernek számít idén Veszprém vármegye, ahol az átlagos ingatlanra költött összeg megközelíti az 53 millió forintot, ezért az összegért egy többtagú család számára is élhető, átlagosan 80 négyzetméteres otthon kapható. Méretben szinte megegyező ingatlant Tolna vármegyei lokáció esetén jóval kedvezőbb, mindössze 17,2 millió forintos átlagos áron is vásárolhattak a vevők idén a Duna House adatai szerint.
A legnépszerűbb ingatlantípus, a családi ház mellett döntő vásárlók négyzetméterár tekintetében a legmagasabb összeget, 572 ezer forintot Veszprém vármegyében költöttek, az átlagos ingatlanérték 53,5 millió forint volt ezen a területen a házak esetében, amellyel szintén élen jár a vármegyék között. Alapterület tekintetében a Győr-Moson-Sopron vármegyei, 123 négyzetméteres átlag volt a legkiemelkedőbb. A vármegyeszékhelyeken családi házra költött átlagokat vizsgálva 54,7 millió forintos összeggel Székesfehérvár lett az első és 14,3 millió forintos ráfordítással, valamint 223 ezer forintos átlagos négyzetméterárral Miskolc zárta a sort. A legmagasabb áron értékesített családi ház egy nyugati országhatárhoz közeli vármegyeszékhelyen eladott, 661 négyzetméteres ingatlan volt, amelyért közel 660 millió forintot adtak, de egyes Bács-Kiskun, Tolna vagy Baranya vármegyei, felújítandó házakat 900-1,3 millió forintos vételárért is megkaphattak a vásárlók.
Az esetek 34%-ban téglaépítésű lakást választottak az ingatlanközvetítő ügyfelei. Veszprém vármegyében 813 ezer forintos négyzetméterenkénti átlaggal juthattak téglalakáshoz a vevők, míg Nógrádban 228 ezer forintos átlaggal lehetett kalkulálni. Aki Tolna vármegyében választott téglaépítésű lakást, 12,8 millió forintból is megúszhatta a vásárlást, aki a Veszprém vármegyei lokációt választotta, 51 millió forintos kiadásra készülhetett. Négyzetméterár tekintetében 673 ezer forinttal Debrecen volt a legdrágább vármegyeszékhely a téglalakások adatait vizsgálva, legtöbbet, 40,3 millió forintot a szegedi téglákért adtak átlagosan. Használt téglaépítésű lakásért a legtöbbet, 319 millió forintot egy balatonfüredi, 172 négyzetméteres lakásért fizetettek, négyzetméterár szempontjából 2 millió forintot meghaladó árral egy alsóörsi, 40 négyzetméteres lakás lett a győztes. Ezzel szemben Komlón egy 33 négyzetméteres, teljes felújításra szoruló lakás 54 ezer forintos négyzetméteráron, 1,8 millió forintért kelt el.
A tranzakciók 15%-ban panellakást választottak az ügyfelek, a vármegyék közül a legmagasabb négyzetméteráron, átlagosan 633 ezer forintért Pest vármegyében lehetett panelt vásárolni, amelyet Hajdú-Bihar vármegye követett 623 ezer forintos átlaggal. A vármegyeszékhelyek közül a debreceni házgyári lakások voltak a legdrágábbak, amelyekhez 623 ezer forintos négyzetméteráron juthattak a vevők. A legmagasabb kiadást egy szentendrei, 77 négyzetméteres, jó állapotú panellakás megvásárlásra jelentette, az új tulajdonos 896 ezer forintos négyzetméteráron, 69 millió forintért jutott hozzá a választott panelhez. A legkevesebbet, 6 millió forintot egy hatvani, 19 négyzetméteres kislakásért adott a vevő. Négyzetméterár tekintetében csúcstartó egy debreceni, 29 négyzetméteres, befektetési céllal vásárolt, jó állapotú panellakás, amelyért 1,08 millió forint kért az eladó, ezzel szemben volt, aki Mezőhegyesen fektetett ingatlanba és 112 ezer forintos négyzetméteráron vásárolt egy 56 négyzetméteres, felújítandó házgyári otthont, 6,3 millió forintos vételárért.
