Mint minden újonnan bevezetett támogatási forma esetében, úgy a CSOK Plusz igénylése során is lehetnek kezdeti nehézségek, ezért a Duna House cégcsoport pénzügyi közvetítője, a Credipass összegyűjtötte a sarkalatos pontokat az állami támogatás segítségével ingatlanvásárlást tervező házaspároknak.
Az igénylőkkel szemben támasztott alapkövetelmények bárki számára könnyedén értelmezhetőek: azon gyermeket vagy további gyermeket tervező házaspárok igényelhetik a kedvezményes hitelt, akiknél a feleség 41 év alatti, vagy akár idősebb is lehet, amennyiben 2025 év végéig 12 hetes várandósságát igazolja. A fix, maximum 3%-os kamatozású hitel a meglévő és vállalt gyermekek összlétszámától függően 15, 30 vagy maximum 50 millió forint lehet, amelyet minimum 10, maximum 25 éves futamidőre vehet fel az ügyfél.
Az első gyermek megszületésére 4, a másodikra 8, a harmadikra 10 év áll rendelkezésére az igénylőknek, de átmeneti szabályként 2024. március 31-ig még azok a gyermekek is vállalt gyermeknek tekintendők, akik 2024. január 1-je után születtek vagy akkor lettek örökbe fogadva. A törlesztés az első gyermek megszületése után 12 hónapig szüneteltethető, azonban az első évben tőketörlesztésre nem, csak kamattörlesztésre van mód. A tartozáselengedésnek köszönhetően a második, illetve a harmadik vállalt gyermek megszületése után pedig 10-10 millió forinttal kevesebbet kell majd visszafizetni. A szabályzat korlátozza a bankok által felszámítható költségeket, e szerint legfeljebb a kölcsönösszeg 0,75%-ának megfelelő, de maximum 300 ezer Ft folyósítási díj számítható fel és maximum 1% előtörlesztési díj alkalmazható. A büntetőkamatokat illetően, amennyiben az elvárt határidőn belül a pár nem, vagy csak részben teljesíti a gyermekvállalást, úgy a határidő lejárta után megszűnik a kamattámogatás, ezen felül az igénylőknek arra is készülniük kell, hogy a rendeletben meghatározott büntetés összegét 120 napon belül vissza kell fizetniük.
Az ingatlanhoz kapcsolódóan fontos információ, hogy a támogatás igénybevételéhez a szóban forgó ingatlan vételára vagy bekerülési költsége – vásárlással egybekötött bővítés esetén a vételár és a bekerülési költség együttesen – nem haladhatja meg első közös lakásszerzők esetén a 80 millió forintot, vagy egyéb esetben a 150 millió forintot. A rendeletben meghatározott első lakás fogalma alapján első lakásszerző lehet az a házaspár, akik a kölcsönkérelem benyújtásakor, vagy azt megelőzően Magyarország területén nem rendelkeztek ugyanabban a lakásban tulajdonjoggal. Ezt az jelenti, hogy akkor is igényelhetik a kedvezményes kölcsönt, ha külön-külön rendelkeztek már korábban ingatlannal. Erről elegendő csak nyilatkozatot tenni, egyéb dokumentum benyújtására nincs szükség.
Az továbbra is kikötés, hogy az ingatlan hitelintézet által megállapított forgalmi értéke legfeljebb 20 százalékkal térhet el a vételártól. Ha nem minősül első lakásnak az ingatlan, akkor fontos, hogy a CSOK Pluszból vásárolt lakás vételárának elég csak a pár korábbi közös lakásuk rájuk eső tulajdoni hányadának értékét meghaladnia. Azaz, ha egy 30 millió forintos lakásban a házaspárnak együttesen csak 50% tulajdonrésze van, akkor 15 millió forintnál drágább lakást vagy lakóházat kell venniük ahhoz, hogy jogosultak legyenek a CSOK Pluszra. Nagy könnyebbség, hogy a családoknak nem lesz kötelező eladniuk a meglévő ingatlanjukat az igényléshez.
Használt és új lakás, illetve ház esetén fontos feltételek vonatkoznak a hasznos alapterületre is. Az alapterület vizsgálatánál a meglévő és vállalt gyermekek számát is figyelembe kell venni. Lakás esetében a minimális elvárás egy gyermeknél 40 négyzetméter, két gyermek esetén 50 négyzetméter, három vagy több gyermek esetén pedig 60 négyzetméter. Egylakásos lakóingatlan, lakóház esetében ennek az alapterületnek egy gyermeknél a 70 négyzetméternek, két gyermek esetén 80 négyzetméternek, három vagy több gyermek esetén pedig 90 négyzetméternek kell lennie – függetlenül attól, hogy új vagy használt. Ez fontos változás, hiszen eddig a használt egylakásos lakóingatlan esetén is elegendő volt a 40-60 négyzetméteres feltételnek való megfelelés, ez pedig tovább szűkítheti az igénylői kört.
Jó hír, hogy a kormány nemrégiben módosított az illetékkel kapcsolatos szabályon is: így most már mind a CSOK Pluszos, mind a Falusi CSOK-os ingatlanokra teljes illetékmentesség vonatkozik, azaz nem kell megfizetni a vételár 4%-át. Fontos tudni még, hogy a CSOK Pluszhoz önmagában nem elérhető az ÁFA-visszaigénylési lehetőség, ez csak a Falusi CSOK-kal vásárolt, vagy épített ingatlanok esetében maradt meg.