A program leginkább azoknak elérhető, akik stabil, magasabb jövedelemmel és kellő mértékű önerővel rendelkeznek. A kereslet élénkítése ugyanakkor kínálatbővülés nélkül áremelkedéshez vezethet, ami éppen azokat a fiatalokat szoríthatja ki a piacról, akiket a program eredetileg segíteni kíván. (Ez a vevői kör a Duna House szintén júniusi közlése szerint már eleve háttérbe volt szorítva az ingatlanpiacon.)
A Duna House elemzései alapján a befektetők ráadásul nemcsak aktívabbak, hanem nagyobb költési hajlandóságot is mutatnak: a 2025 első negyedévi budapesti adatok alapján a befektetők átlagosan 74,8 millió forintot költöttek ingatlanvásárlásra, míg az első lakást vásárlók átlagosan 66,4 millió forintból gazdálkodtak. A vásárlói erőt tehát továbbra is a sokszor korábbi lakástulajdonosként már régóta piacon lévő vevők képviselik.
„Bár az Otthon Start Program célja az első lakás megszerzésének támogatása, jelenlegi feltételrendszere, különösen a bérbe adhatóság, a befektetői vásárlásokat is hangsúlyozottan ösztönzi. Ennek eredményeképp félremehet az a szándék, amely a saját célú vásárlások arányának növekedését célozná” – tette hozzá Szegő Péter.
A piaci egyensúly szempontjából a Duna House szakértője fontosnak tartja, hogy a keresletélénkítés mellett kínálati ösztönzők is megjelenjenek, például építési engedélyezés egyszerűsítése, új lakások építésének támogatása, infrastrukturális beruházások. Ezek hiányában ugyanis az állami programok, bármilyen jó szándékúak is, áremelkedést és versenyhelyzet-romlást okozhatnak a valóban rászoruló vásárlói körök számára.
