A vevők – az új és használt lakásokat és házakat is beleértve – átlagosan 60,4 millió forintot költöttek budapesti ingatlan vásárlására idén, ami tavalyhoz képest 6%-kal magasabb összeget jelent, míg négyzetméterárakban 5%-os emelkedés után az átlag meghaladta a 926 ezer forintot.
2023-ban főként azok az ügyfelek döntöttek a vásárlás mellett, akiknek élethelyzetükből adódóan költözniük kellett, idén azonban nem csak az otthonteremtők, de a befektetők is nagyobb szeletet vágtak az ingatlanpiaci tortából. A fővárosi szerződéskötések zöme, 34%-a befektetési céllal zárult, a vevők 22%-a első lakását szerezte, míg ehhez hasonló, 21%-os arányban szerepeltek a nagyobb ingatlanba költözők a Duna House adatai alapján. Az ingatlanközvetítő ügyfelei körében készült, fővárosi kerületek népszerűségét vizsgáló felmérés szerint az idei évben a XIII. lett a legkeresettebb lokáció, átlagosan az érdeklődők 18,6%-a jelölte meg a vásárlás során előnyben részesített területként, a második helyen Újbuda végzett, 17,2%-kal, a harmadik pedig 16,3%-kal a II. kerület lett. A befektetők által kedvelt belvárosi kerületek közül 15,5%-kal Erzsébetváros a negyedik volt a sorban, mindössze egy tizeddel lemaradva Zugló következett. A rövidtávú lakáskiadás szabályozása miatt azonban a korábban befektetői körben kifejezetten népszerű Terézváros (15%) a hatodik helyre csúszott vissza.
Következzenek a 2024-es fővárosi ingatlantranzakciók legjei!
Míg tavaly a legnagyobb arányban a XIII. kerületben szerződtek a Duna House ügyfelei, idén a kedvezőbb árakat kínáló Józsefvárosban született a legtöbb adásvétel, átlagosan 48,5 millió forint értékben, 914 ezer forintos négyzetméteráron. Tranzakciószámban kevéssel lemaradva Erzsébetváros következett, itt 51,5 millió forintra rúgott az átlag, négyzetméterenként 950 ezer forintot költöttek a vevők, de közel ennyi ingatlan kelt el 882 ezer Ft/m2-es átlagáron Zuglóban is, ahol az 55 négyzetméteres élettérért fizetett összeg 48 millió Ft körül alakult. Idén öt budai (I., II., III., XI., XII.) és két pesti (V., XIII.) kerületben haladta meg a millió feletti költséget a négyzetméterenkénti átlag: a legdrágább kerület 1,3 millió Ft/m2-rel a Hegyvidék lett, majd az I. (1,2 millió Ft/m2) és a hasonló árszinten mozgó klasszikus belváros, az V. kerület következett. Ingatlanérték tekintetében a legnagyobb kiadást a II. kerületben jelentette az otthonteremtés, átlagosan 117 millió forintot költöttek itt a vevők, ezúttal közel 100 négyzetméteres ingatlanokra, míg a skála másik végén Csepel állt, ahol a feleekkora, 55 négyzetméteres lakásokra átlagosan 34,3 millió forintért szerződtek. A legolcsóbb egységáron (567 ezer Ft/m2) Soroksár kínálta az ingatlanokat, aki azonban ragaszkodott a budai elhelyezkedéshez, azt Budafok-Tétényben várta a legkedvezőbb, 796 ezer forint körüli átlag négyzetméterenként.
Ingatlanvásárlásra a legkiemelkedőbb, milliárd feletti összeget egy, a főváros budai oldalán található, természetesen energiahatékony, modern, magas minőséget képviselő, újépítésű luxusvilláért fizetett az új tulajdonosa. A luxusotthon tekintélyes alapterülete közel 600 m2, ám ez kevésnek bizonyult a legnagyobb alapterületű, idén értékesített fővárosi ingatlan címért folytatott verseny során, ugyanis az idei évben gazdára talált egy 800 négyzetméter feletti összalapterülettel rendelkező tetőtér is, amelyben több új lakás kialakítását tervezik. Az idei évben sem maradhattak el azok a vevők, akik ennél jóval csekélyebb élettérrel is megelégszenek, vagy éppen azok, akik kisebb-nagyobb megtakarításukat könnyedén bérbe adható kislakásra fordítanák. 2024-ben mindössze 7 millió forintból is megoldhatta az ingatlanvásárlást az, aki külső kerületben, kislakást keresett. A legalacsonyabb vételárat ugyanis egy XX. kerületi, 20 négyzetméteres garzonért kérte a tulajdonosa. Szintén Pesterzsébeten helyezkedett el a 2024-ben értékesített, legcsekélyebb méretű, mindössze 7 négyzetméteres ingatlan is, amely 10,8 millió forintért talált gazdára.
