Fontos megemlíteni, hogy ingatlanvásárlás esetén a bankok nem a vételár, hanem az értékbecslő által megállapított forgalmi érték alapján hiteleznek. Így előfordulhat, hogy a vételárnál alacsonyabb forgalmi érték kerül megállapításra, ami az önerő kiegészítését vonhatja maga után, ezért ezzel is érdemes kalkulálni a szakértők szerint. Ezen felül, természetesen az ingatlanvásárlás és a hitelfelvétel egyéb járulékos költségekkel is jár, amikre szintén érdemes lehet tartalékolni! Nézzük tehát, hogy ha meghatározásra került a szükséges önerő összege, milyen finanszírozási lehetőségek állnak rendelkezésre a szakértők szerint:
Személyi kölcsön
A lakásvásárláshoz szükséges önerő kiegészítésére az egyik ilyen lehetőség a személyi kölcsön igénybevétele lehet. Amire ebben az esetben figyelni kell, hogy a személyi kölcsön felvételének legalább 3 hónappal meg kell előznie a lakáshitel igénylését. A másik sarkalatos pont az igazolt fizetés mértéke, ugyanis később, a lakáshitel bírálatánál a személyi kölcsön törlesztőrészlete már terhelni fogja a jövedelmet – hívta fel a figyelmet a Credipass. A legfontosabb szempont a szakemberek szerint mégis annak mérlegelése, hogy a személyi kölcsön és a jelzáloghitel együttes törlesztője (még ha a banki szabályoknak meg is felel) biztonsággal vállalható-e hosszabb távon is?
Egy példán keresztül bemutatva: egy 30 millió forintos vételárú lakás megvásárlásához, attól függően, hogy tudunk-e élni a 10% önerő alternatívájával, 3, vagy 6 millió forint önerő szükséges. Egy 3 millió forintos személyi kölcsön havi törlesztése 8 évre nagyságrendileg ma havi 50.000 Ft, egy 6 millió Ft-os összegnek pedig havi 100.000 Ft körül alakul a szakértő számítása szerint (a jelenleg elérhető legkedvezőbb kamattal, 10,99%-kal számolva). Ehhez kell hozzáadni az említett esetben a 24 millió forintos jelzáloghitel havi törlesztőrészletét, amely 20 éves futamidőre hozzávetőlegesen 180, míg 25 évre 160.000 forint körül alakul.
Pótfedezet bevonása
Ha nincs meg a teljes önerő összege, megoldás lehet az is, ha az ügyfél a megvásárolandó ingatlanon kívül egy másik tehermentes ingatlant ajánl fel a banknak a jelzáloghitel fedezeteként, a szülők például sok esetben segítik ilyen módon a gyermekük otthonteremtését. Ebben az esetben az önerő egy része, vagy adott esetben akár az egész is „kiváltható” a pótfedezet bevonásával. Ezáltal szélsőséges esetben, akár „0% önerővel” is van mód ingatlant venni, viszont arra is fel kell készülni, hogy az eladók többsége nem szívesen tekint el a foglalótól, így szűkül a választható ingatlanok köre. Érdemes ilyenkor is élni az előzetes hitelbírálat lehetőségével, mert a bank hivatalos nyilatkozata a hitelképességről és a kötelezettségvállalása a hitelnyújtásról, segíthet az eladók megnyugtatásában. A pótfedezetként bevont ingatlan egyébként úgy tehermentesíthető, ha az idő előrehaladtával vagy előtörlesztés útján a fennálló hiteltartozás összege csökken.
Másik tehermentes ingatlanra felvett szabad felhasználású hitel
Egy másik tehermentes ingatlan segítség lehet úgy is, ha az önerőhöz szükséges plusz összeget (vagy akár a teljes önerőt) külön, egy szabadfelhasználású jelzáloghitel formájában igényli az ügyfél. Így a lakásvásárlásnál már kéznél van a foglaló, vagy akár a tervezett teljes önrész összege. Mivel a szabadfelhasználású jelzáloghitel kamata kedvezőtlenebb, mint a lakáshitelé, ezért a szakértők szerint érdemes arra törekedni, hogy ez a hitel mielőbb legyen lezárva.
Lakástakarékpénztár – kivárás és megtakarítás