ELADÓ a VIII. kerületben, a Magyar Nemzeti Múzeum közelében, a Bródy Sándor utcában századfordulós polgári lakóépület legfelső emeletén, napfényes, kiváló elosztású (4 szobás) lakás.
A magyar Quartier Latin – így nevezték a PALOTANEGYEDET a múlt század elején. Művészek, írók, BOHÉMEK lakhelye volt ez, ahol a FIATALOK tele lelkesedéssel, szép reményekkel, ámde jobbára üres zsebbel, hónapos szobákban, fűtetlen albérletekben húzták meg magukat, s kitartóan hittek az első átütő sikerben, a kiadókban, a szerkesztők jóakaratában.
Itt, a századfordulón örökké NYÜZSGŐ, kiskocsmákkal és kávéházakkal teli utcákon indult Kosztolányi, Mikszáth vagy Szabó Lőrinc karrierje. A MAGYAR IRODALOM NAGYJAI a Nyugatosok színe-java ezek között az épületek között, MA IS létező lakásokban lett szerelmes, vitatkozott poétikáról, körmölt hajnalig a lámpafénynél. Ezekben a kapualjakban, lépcsőházakban visszhangzik még Babits lépte, hallani Karinthy cipőinek kopogását vagy érezni Krúdy cigarettájának füstjét.
Építéstörténet:
A Bródy Sándor utca épülete 1860 körül épült, eredetileg valószínűleg kétszintes épületként, melyre később került rá a többi szint Pán József tervei szerint. A romantikus-eklektikus stílusú ház különlegessége, hogy az udvaron áthaladva, egy kis átjárón keresztül megláthatjuk azt a fallal elválasztott másik épületet is, melyet ugyanezen a telken, de merőlegesen építettek a házra, s melynek elrendezéséből könnyen következtethetünk a Bródy Sándor utca 18-20-as számú épület egykori épületeinek térállására is.
PALOTANEGYED
Múlt
A városfejlődés kezdete az 1700-as évekre tehető
Jelen
Ugyan a negyed egykori pompája némileg megkopott, de továbbra is Józsefváros egyik legjobb állapotú és magas presztízsű területeként tartják számon. A belváros közelségének, a gazdag társadalmi és történelmi tradícióknak, a kulturális és oktatási intézmények magas koncentrációjának, illetve az értékes műemlék-épületeknek, hangulatos utcáknak köszönhetően az utóbbi években egyre nagyobb közkedvnek örvend a terület.
Itt helyezkedik el Budapestre jellemző, 19. század végén kialakult egybefüggő eklektikus-szecessziós városmag domináns része. Az 1867 és 1914 közötti intenzív fejlődés hozta létre Budapesten azt az eklektikus-szecessziós épületállományt, amely szinte „Hungaricumnak” számít, hiszen Európában máshol nem található egységesen, ilyen nagy számban előforduló eklektikus épület.
Jövő
A Palotanegyed fejlesztési programjában megjelenő legfontosabb környezeti cél, hogy a kerület közterületei és épületei megfelelő környezetet jelentsenek a megújuló negyed társadalmi-gazdasági változásainak. Alapvető törekvés tehát a kerület közterületeinek, zöldfelületeinek mennyiségi és minőségi növelése, vonzó, korszerű és fenntartható lakókörnyezet létrehozása.