Egy hely, mely inspirál, energetizál, ahol önmagad lehetsz. Ebben a környezetben nincs legyőzhetetlen akadály. Üdv itthon!

RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ
Szentendrén, Szarvahegyen, a panorámás Tambura utcában – eladó ez a 278 m²-es, kétszintes, négy hálószobás, három fürdőszobás modern családi ház.
A tágas terek, a medence, a kétállásos garázs, a hőszivattyús padlófűtés és mennyezethűtés, valamint a dél–nyugati fekvésű, zavartalan kilátás mind azt szolgálják, hogy itt a mindennapok álomszerűek lehessenek.
Egy ház, ahol a fény mozdulatot formál, és a tér minden napszakban más arcát mutatja.

Szentendre – és benne Szarvashegy
Szentendre sosem csupán város, inkább egy finoman pulzáló önálló világ melynek egyedi miliője semmihez sem hasonlítható. Kicsit olaszos, kicsit mediterrán - macskaköves utcái által mesebeli világba csöppen az ember és szinte észrevétlenül lelassítja lépteit.

Szarvashegy az egyik legnemesebb pontja: levegője tiszta, a fák között átszűrődő fény pedig minden órában más hangulatot ad a tájnak. Innen a város látványa festményszerű – a házak teteje, a Duna kékje, a Pilis sziluettje együtt rajzolja ki azt a képet, amit naponta látva sem lehet megunni.
A Tambura utca a domboldal csendes, zöld szeglete, ahol a naplemente a hegyek mögül lép elő, és estére borostyánfénybe burkolja a kertet. A környék ideális családoknak: iskola, óvoda, helyi bolt, pékség és sportpályák néhány percre, a belváros pedig tíz perc alatt elérhető.
Aki Szarvashegyen él, tudja, hogy innen minden elérhető – csak épp nem kell rohanni érte.
Egy vasárnap reggel a Pékműhely kovászos kenyereivel, délután séta a Bükkös-patak partján, este egy csendes borozás a teraszon — ezek nem programok, hanem ritmusok, amik idővel az élet részévé válnak.

Kívül – a táj részeként
A Tambura utcai ház a domboldal természetes vonalait követi – nem uralja, inkább kiegészíti a tájat. A letisztult, modern forma, a beton és üveg finom játéka tökéletes ritmust talál a körülötte lélegző zölddel.
A homlokzat kétszintes arányai határozottak, de nem szigorúak; a horizontális vonalak és a nagy üvegfelületek között megmarad az egyensúly, amelytől a ház – bár kortárs – mégis meleg és élhető.
A kert lépésről lépésre tárul fel, mintha egy gondosan komponált sétaút lenne. Az illatos növények és örökzöldek keverednek az évelő virágokkal, majd a tekintet lassan a medence irányába vezet. A víztükör szinte egybeolvad a látóhatárral – az ég és a táj közötti határ elmosódik.
A növényzet nem díszlet: levendula, olajfa, díszfüvek és kőágyások teremtik meg azt a mediterrán hangulatot, amely nyáron élettel tölti meg a kertet, télen pedig elegánsan visszafogott marad.
A terasz tágas, természetes kőburkolata a medencével együtt a ház szíve. Itt minden a kilátásra épül – a Pilis lágy ívei, a Duna csillanása és Szentendre fényei alkotják azt a látványt, amely nemcsak díszlet, hanem a mindennapi élet része.
Ahogy a nap lemegy, a medence fénye lassan átveszi a természet szerepét: a víz kékje dereng, a ház üvegfelületein megcsillan az esti fény, és a kert halk esti zsongásában az ember szinte észrevétlenül lelassul.

Belül – tér, fény, ritmus
Ahogy belépünk, az első érzés a tágasság. A nagy üvegfelületeken át a tekintet szinte azonnal a kertbe fut, mintha a külső tér folytatódna a nappaliban. A beton mennyezet karaktere határozottságot ad, míg a meleg árnyalatú padló és a bársonyosan puha textíliák lágyítják a struktúrát – a ház egyszerre hűvös és otthonos, mint egy mély levegővétel a nyári délutánban.
A nappali–étkező–konyha egyetlen folytonos tér, ahol a fény a legfontosabb szereplő. Reggel finoman áttör a függönyökön, délután táncol a márványfelületeken, estére pedig aranyló derűt von a bútorokra. A konyha központi eleme a természetes kősziget, amely egyszerre funkcionális és látványelem – itt zajlik a mindennapi élet, mégis marad benne valami ünnepélyes.
A lépcső, amellyel az emeletre érkezünk, szinte szoborszerű. A lebegő hatású, fényekkel kísért fokok nemcsak közlekedést szolgálnak, hanem finom ritmust adnak a belső térnek – ahogy lépsz, a ház is mozdul veled.
A hálószobák már más hangon szólnak. A főhálóban a mennyezeti ablakon át a nap első fényei puhán szűrődnek be, a falakon természetes tónusok, a textúrák között sötét fa és puha szövet váltakozik. Itt minden a pihenésről szól: a csendről, ami nem üresség, hanem jelenlét.
A fürdőszobák az anyagok harmóniájára építenek: kő, üveg és fény dolgozik együtt, hogy a napi rutinból rítus legyen. Minden részlet átgondolt – a burkolatok mintája, a rejtett világítás, a terek aránya mind azt a gondoskodást tükrözik, amely ezt a házat áthatja.

Ebben az otthonban nincs semmi véletlen. Minden vonal a kilátásra, minden ablak a fényre, minden anyag az időre van hangolva.
A külső és belső terek között nincsen határ – inkább egyfajta lassú átmenet, mint amikor a naplemente színei fokozatosan olvadnak át az esti fénybe.
Ez a ház nem egyszerűen épült – komponálták.

Amennyiben szeretné személyesen is megtapasztalni ennek az otthonnak egyedülálló atmoszféráját, várom megkeresését.