Monoron az ezer pince városában, Strázsahegyen 944 nm-es telek eladó!

A TELEK JELLEMZŐI:
A 944 nm-es telekre a villany közmű bevezetésre került, található a telken egy 15 nm-es szaletli és egy 20 nm-es faház, valamint egy sütögető rész is kialakításra került. A telek szomszédságában is rendezett birtokok találhatók ami az utcára és a környékre is jellemző!

A KÖRNYÉK:
A Strázsahegy északkeleten magasodik Monor fölé, a várostól gyakorlatilag teljesen elkülönülve. A Kunsági borvidékhez tartozó településen az 1400-as években az egri káptalan honosította meg a szőlő- és borkultúrát, a szőlőskertekkel tagolt pincefalu az 1800-as években alakult ki. A szőlő- és borkultúra alapját az a felső-pannóniai agyagos üledék adja, amelyre az Ős-Duna helyenként több száz méter vastagságú homokréteget terített. A leggyakoribb szőlőfajták egyébként a rizling, a rizlingszilváni, a rajnai rizling, a kékfrankos és a zweigelt; a hegy nedűjét a 960 pincében dolgozzák fel, melyeknek tizede eredeti állapotában maradt fenn. Az itt készült borokat egyre több pincénél meg is lehet kóstolni, sokan már nem csak saját maguk kedvére borászkodnak a Strázsahegyen.

A dűlőutakon érdemes felfedezni az olyan apróságokat (például az Orbán térről indulva, amelynek közelében menő játszótér is található), mint egy csinos kerekeskút (a pincefalu egyik jellemzője), egy szőlővel futtatott kis terasz a pince előtt, vagy egy-egy évszázados pinceajtó. A felfedezést segíti az Ezer pince szőlészeti és borászati tanösvény, amely két rövidebb útvonalból áll. A Szent Orbán ösvény a hazai szőlészetet és borászatot ismerteti meg a látogatókkal, míg a Bacchus ösvény a Strázsahegy természeti, épített és kultúrtörténeti értékeit mutatja be.

A pincék közötti tekergést megkoronázza a Strázsahegy tetején (190 méter) álló kilátó meglátogatása, ahonnan a ferihegyi repülőtér irányítótornya felett a budai hegységig lehet ellátni az egyik irányban, a másik irányban dimbes-dombos vidék látható, míg dél felé az Alföld végtelen síkja. Nevét a magaslat a hagyomány szerint onnan kapta, hogy a török korban innen kémlelték a környéket, őrizve a falut a portyázó katonáktól. Egyébként a magaslat a Gödöllő-Monori-dombság, az Északi-középhegység, sőt az egész Északnyugati-Kárpátok egyik legdélibb pontja.